Tudomány

Milyen egy jó logó?

A logó az egyik legfontosabb elem egy cég, szervezet vagy szolgáltatás elindulásához: egyedi, jól felismerhető, azonosításra szolgáló jel. Célja az egyértelmű jelölés és megkülönböztetés, így megkönnyítve a tájékozódást a piac szereplői között. 

Logónak számít a patikákat jelölő kígyó, a vöröskereszt, vagy bármilyen olyan jel, amelyet akár embercsoportok hordanak ruhájukon, hogy tudják, ki hova tartozik. Lehet szöveges felirat, amely a szolgáltatás, termék, vagy cég neve, ehhez tartozhat valamilyen grafikai ábra, vagy embléma, akár szlogennel vagy anélkül. Így magát az ábrát, szimbólumot használhatják külön, a szolgáltatás nevét elhagyva, hisz egy jól bejáratott, ismert márkajelzés a cég nevének feltűntetése nélkül is jól kell müködnie, egyértelműen képviselnie kell a céget. Így a logó univerzálisan is jelöli a terméket, vagy szolgáltatást, meghatározza az arculatot, vagyis reklámértéke van, így a logók nyelvek és nemzetek fölött álló üzenethordozók.

Minden logó tervezésénél figyelmbe kell venni a színvilágot, formát illetve a stílust, valamint fontos, hogy megfeleljen a választott célközönség igényeinek, így például a szorakoztató ágazatban lehet játékos, könnyedebb, frissebb, míg egy komoly üzleti tevékenységhez, vagy céghez egy komolyabb, visszafogottabb stílus illik.

Mindig elsődleges cél a koncepció meghatározása, vagyis, hogy mi legyen az, amit a logónak sugallnia kell az adott cégről, továbbá fontos a megfelelő tárgy, vagy szimbólum kiválasztása, ami kifejezetten a cégre, szolgáltatásra utal. Ez fontos, mert a logónak a cég neve nélkül is, önmagában, jól kell müködnie, így minél szerteágazóbb a szolgáltatás tevékenysége a logót nem a termék, hanem a cég eszmerendszere, elvei, felől kell megközelíteni.

Ha cégnév van a logón, az legyen könnyen olvasható, illetve legyen súlya a szövegnek, ha szlogen van feltüntetve. Az árnyékolás, 3D hatás, vagy formák használata mind zavarossá és kérdésessé teszik az adott logót. Továbbá a kevés szín használata az ajánlott és azok jól elkülönítése egymástól, mivel könnyen összeolvadhatnak és zagyvaságot eredményezhet.

            A Katona József színház Magyarország egyik legismertebb és legelismertebb színháza, több mint 100 ezer nézőt befogadó, korszerű, széles körben befogadhatóan jeleníti meg a társadalmunk velünk élő problémáit, kérdéseit. A Katona József Színház mai formájában 1982-ben született meg. Létrejöttének körülményei rendhagyóak a magyar színházi életen belül, így a színház arculata csak előtörténetének fényében világosodik meg.

A Katona József színház 2011-ben új logójának megtervezésére pályázatot hírdetett meg. A kiírás szerint modern, letisztult, egyszersmind markáns, valamint a színház szellemiségéhez igazodó pályaműveket vártak. Az új logóval fiatalosabbá, nyitottabbá akarták tenné a színházat, amely mindenkihez könnyebben eljutna, ezzel is jelezve, hogy a társulat kész elengedni a hagyományos módszereket és aktuálisabbá szeretnék tenni az eladásokat. A színház feladatának érezte, hogy minél hatékonyabban elérje a fiatal korosztályt. A pályázatot Szilágyi János logója nyerte meg, amelyben a zsűri értékelte a letisztult, korszerű kialakítást, valamint a megjelenésben rejlő többszintű szimbólumrendszert. A Katona József Színház hagyományai és arculata szerint realista színház, amely látszott is a régi logóban, ahol a jól megszokott drámai Nó maszkokat láthatjuk.

Az új logó sokkal inkább interaktív elbeszélés. Modern, letisztult, ugyanakkor a megjelenésben többszintű szimbólumrendszert fedezhetünk fel. A K-embléma a Katonát rövidítő jelentése mellett a kettőspont utal a színház és a néző közötti párbeszédre, a művészi produktum befogadására, a továbbgondolás szükségességére. A vizuális jel szintén értelmezhető a klasszikus színházi maszk és a mai köznapi kommunikációban bevett smiley [ (: ] leképezéseként. Modern megjelenésű emblémáról van szó, amely nyitottságában illeszkedik a Katona József Színház szellemiségéhez, s jól alkalmazható a színház arculatának fejlesztésében.

Az  új logó egyszerű, két színt kombinál: piros és fekete. A nagy k betű mintegy szimbólumként jelenik meg, amely szöveg nélkül is könnyen felismerhető. Akármilyen felületen könnyen használható, amely főleg az egyszerű, fehér háttérnek köszönhető. A piros szín emeli az adrenalin szintet, gyors döntésre ösztönöz. Erotikus töltettel is párosítható, mint a piros ajkak, így a paráznaságra is utal. A keresztény hagyományokban komolyságot és fenséget jelölnek vele – a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe is. A szimbólum jelöli a színház kezdőbetűjét, így mindenki tudja társítani a névhez, szöveghez, amely könnyen olvasható, különböző effektek, árnyékolás nélkül jelenik meg. Egyszerű formát használ, amely látványosabb és könnyebb megjegyezhetőséget ad. A fiatalos érzetet könnyen átadja az egyszerű kettőspont, amely a chatnyelvet ismerő személyeknek könnyedén egy mosolygós smiley formálódik ki. Így a megtervezett logó elég egyedi, emlékeznek rá az emberek és átadja a színház üzenetét, jól működik, képes teljesíteni funkcióját, letisztult és egyszerű.

Blokkoljunk vagy ne blokkoljunk?

Az internetes reklámok évről évre több pénzszerzési lehetőséget nyújtanak a weboldlfejlesztőknek, bloggereknek, és szinte mindenkinek, aki saját tartalmat tölt fel. A hatalmas reklámzajban néhány szolgáltató kreatív, de idegesítő, zavaró tartalmakkal tűzdeli tele contentjét, ezért mára már több, mint 19 millióan használják az AdBlock és az AdBlock Plus programokat, amelyek segítségével ezek a tartalmak blokkolhatóak, illetve kiszűrhetőek.

Ez a 19 millió felhasználó hatalmas profitkiesést generál a weboldalak fejlesztőinek és a reklámoztatóknak is. Az AdBlockot többször beperelték emiatt, de nem tudtak fogást találni rajta, hiszen a program csak egy lehetőséget ad a reklámok kiszűrésére, illetve a felhasználok fehérlistázhatnak olyan kulcsszavakat, amelyekkel kapcsolatos reklámokat mindenképp megakarnak tekinteni.

Meglepően kevés tanulmány és kutatás született az AdBlockról, annak ellenére, hogy mekkora hatása van az internetet használókra nézve. Azon kevés tanulmány is nagyon különböző szemszögből nézi a jelenséget és egy definitív írás sem létezik, ami a teljes problémát minden oldalról vizsgálná és érveit eredményekkel alátámasztaná.

Bizonyos – elég agresszív - írások szerint az AdBlock és az AdBlock Plus fejlesztője, a francia Eyeo felelősséggel tartozik azért, hogy megélhetetlenné tették az internetet a kissebb nézettségű oldalak számára. A jelenség legnagyobb elszenvedője egyértelműen a Google, aki magasan uralja az internetes reklámpiacot a Google AdSense-el, de meglepően nem ők azok akik a legjobban harcolnak az AdBlock-kal, hiszen egy ekkora mammutnak 19 millió felhasználó nem ér meg annyit, hogy imidzsüket azzal rombolják, hogy a „szólásszabadság” ellen álljanak ki és ne hagyják a felhasználókat azt letölteni, amit akarnak.

Az AdBlock történetének tanulmányozásakor rengeteg tárgyalásra érdemes témát találunk, amikről sajnos senki sem értekezik. Milyen szerepe van az AdBlocknak a túlzsúfolt oldalak letisztításában? Mindannyian ismerünk olyan oldalakat amelyek a reklámok sűrűsége és rendszeressége miatt szinte fogyaszthatatlanok. Ezt a problémát az AdBlock tökéletesen megoldja és olvashatóvá, nézhetővé teszi ezeket a tartalmakat.

A teljes AdBlock csomag sokkal kevesebb tartalmat és információt jelenít meg a felhasználok számára. Lemaradhat olyan történésekről is, amelyeket mások szponzorizált facebook postokon keresztül kapnak meg, például a Black Friday hírdetései is kikerülhetik a csomag használóját. Ennek ellenére minden weboldal sokkal gyorsabban betöltődik, sokkal fürgébben ugrál a hiperlinkek között és nem kell megvárja a rengeteg reklámkép letöltését.

Aki semmilyen AdBlockot nem használ nehezebben, körülményesebben talál meg olyan tartalmakat amikhez mindenképpen hozzá akar férni, de könnyebben talál olyan információkat, amelyekről nem feltétlenül tudja, hogy érdekli őt. Például, ha a kedvenc videóbloggeréről keresgél valaki háttérinformációkat nagyon hamar a Praktiker fürdőszobai osztályán találja magát. Az is valószínű, hogy kevesebb alkalommal hallgat valaki zenét a Youtube-on felugró reklámvideók miatt.

Azonban az AdBlock finomhangolási folyamata eléggé körülményesnek és időigényesnek bizonyul, így nem meglepő, ha valaki sokkal idegesítőbbnek gondolja a program beállítását, mint egyszerűen csak nem használni.

Az AdBlocknak rengeteg támogatója van az internethasználók között, akik teljes lojalitásukról tesznek bizonyságot blogjaikban, kommentjeikben, videóikban. A pereskedés és az egész konfliktus felhasználói szemszögből úgy néz ki, mint a mammutok, a korporátus világ elleni tüntetés és egy ennek megfelelő tüzet szít a közösségekben. Létezik persze egy felhasználókból alkotott, erős, kisebbségben lévő ellentábor is, amelyik elítéli az AdBlock működési elveit arra hivatkozva, hogy ők átlátják a rendszert és megértik ennek problémáját. A legjárhatóbb középútnak azt látom, hogy az AdBlock csak a nagyobb, zavaróbb reklámokat kellene blokkolja, a kisebb oldalak, blogok apró reklámjait pedig nem, ezzel támogatva ezeket a startupokat.

Irány a Mars!

Az ifjú nemzedék még megélheti a Marsra szállás pillanatát. Az amerikai elnök új politikai irányelvet írt alá, miszerint a Holdról indítanak majd Mars-expedíciókat. A vörös bolygóra eddig csak űrszondák jutottak el. Jelenleg két leszállóegység működik a felszínén.

Az Amerikai Egyesült Államok embert küldene a Holdra, az égitestet pedig jövőbeli Mars-küldetések kiindulópontjául használná fel. Az utolsó Hold-misszió 45. évfordulója alkalmából írta alá Donald Trump a megállapodást, amelynek értelmében a NASA újra az emberes űrküldetésekre koncentrál. Az amerikai elnök által aláírt dokumentum nem említ időkeretet a tervek megvalósítására, és a költségekről is hallgat.

Az Egyesült Államok a Hold körüli pályán keringő űrállomást tervez, illetve a Holdfelszínen is kialakítanának egy állomást. Ez a terv felkeltette Japán érdeklődését. A szigetország kijelentette, hogy készek aktívan részt venni az amerikai űrkutatási tervek megvalósításában. Továbbá azt is fontolgatják, hogy japán asztronautát küldjenek a Holdra. A tokiói vezetőség technológiai eszközökkel, távirányítású teherűrhajókkal és a kozmikus sugárzás ellen védő berendezésekkel is hozzájárulna a projekthez.

Jelenleg az űrben keringő és leszálló egységek vizsgálják a vasoxidban gazdag, homok és por takaróval borított vörös bolygót. Idén nyolc ilyen működik, közülők kettő a Mars felszínén.

A Mars
Forrás: futurism.com

Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal, tehát a NASA Viking-programja keretében végeztek először méréseket a Mars felszínén. A Viking, majd a Phoenix űrszondák nem voltak kellő érzékenységű műszerekkel felszerelve, ezért méréseik csak fenntartásokkal fogadhatók el. 2012 óta szintén az amerikai gyártmányú Curiosity keresi a szerves életet a vörös bolygón. A marsjáró az elődeihez képest nagyobb méretű és radioizotópos termoelektromos generátorral üzemel, tehát a radioaktív izotópok természetes bomlásából származó hőt hasznosítja. Az űrszonda 2011. november 26-án indult el. Utazása nyolc és fél hónapig tartott sikeres leszállását pedig hét perc alatt automatikusan oldotta meg. Az űrszonda kémiai és biológiai vizsgálatokat végez, feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes Mars-repülések előkészítése. Az egység Rover terepjárója fúr, talajmintát vesz, helyben elemez, színes panoráma felvételeket készít, folytatja felfedező körútját a számára meghatározott akadályoktól nem mentes pályán, és még szelfizni is tud. Az okos Rover eddig húsz kilométert gurult a nehéz terepen, így küldetése felénél tart. 

A Curiosity futóműve tesztelés alatt
Forrás: wikipedia.hu

A Mars iránti érdeklődés nem ma kezdődött. A vörös bolygó első megfigyelői az egyiptomiak voltak, de a görögök is élen jártak a vizsgálódásban. I.e. 300 körül Arisztotelész megállapította, hogy a Mars távolabb van a Földtől, mint a Hold. A 16. század végén Tycho Brahe dán csillagász volt az, aki a legpontosabban számította ki a bolygó helyzetét a többi csillaghoz képest. Johannes Kepler, aki Brahe asszisztense volt, javarészt a Mars megfigyeléseire alapozva állapította meg a bolygók mozgásának első két törvényét. A 19. században az olasz nyelvből tévesen átvett angol fordítás miatt az a tévhit terjedt el, hogy a Marson „civilizációs csatornák” láthatók, amelyek értelmes lények művei. Ekkor terjedt el a marslakók fogalma.

Egy elképzelt marslakó
Forrás: filmtrailer.hu

A Mars másfélszer távolabb kering a Naptól, mint a Föld. Egy marsi év 687 földi napnak felel meg, egy nap pedig huszonnégy óra, harminckilenc perc és harminchat másodperc. Ez azt jelenti, hogy a marsi bioritmus közel negyven perccel tolódik el a mienktől. Egyenlítői sugara 3996,19 km (a Földdé 6378,14 km), forgástengelyének ferdesége 25,2 fokos és instabil, ami annak tulajdonítható, hogy kicsi holdjai vannak, ellentétben a Földdel, amelynek ferdesége 23,5%-os és a nagyméretű Holdnak köszönhetően stabil. Ez meghatározza a vörös bolygó klímáját: átlaghőmérséklete –54 Celsius-fok (a minimum –173, a maximum +27 Celsius-fok), a gravitáció pedig egyharmada a földinek. A radioaktív sugárzástól semmi sem védi a Marsot, miközben a Földnek van ózonrétege és indukált mágnesessége. A marsi légnyomás a ritka atmoszférával arányos: a víz forráspontja +2 Celsius-fok. Légkörét 95,4%-ban a szén-dioxid alkotja.

Bolygók a Naprendszerben
Forrás: euvonal.hu

A Mars felszíne igen változatos, mivel kráterek, síkságok, vulkánok, és szurdokok is szegélyezik. Északi pólusa mélyföld, a déli pedig felföld, ami a több becsapódott kráternyom miatt idősebbnek, több mint négy milliárd évesnek ismert. Legnagyobb, már kialudt vulkánja az Olympus, amely 27 km-es magasságával emelkedik felfelé, míg az átmérője az alapjánál mintegy 600 km-es területet ölel fel. Ez a legnagyobb ismert hegy a Naprendszerben.  Az árokrendszerek, völgyhálózatok, a pólusok jeges burkai arra engednek következtetni, hogy a múltban több víz volt a bolygón. Néhány évenként globális homokviharok tombolnak, mert nincs elegendő csapadék ahhoz, hogy lemossa a törmeléket. Ilyen körülmények között nehéz az élettel való találkozásban hinni. 

A Mars felszíne
Forrás: kepguru.hu

A legtöbb bizonyíték azt sugallja, hogy a Mars felszínén lévő víz túl sós és savas ahhoz, hogy élet alakuljon ki benne. A mágneses tér hiánya és a rendkívül vékony atmoszféra nagy kihívás az élettel szemben. A Mars geológiailag szinte halott. A vulkanikus tevékenység vége látszólag megállította a vegyi és ásványi anyagok újrahasznosítását a bolygó felszíne és belső területe között. A Marsról származó meteoritban a kutatók primitív egysejtűek nyomait fedezték fel. Azonban ezeknek a feltételezhető baktérium-maradványoknak jóval kisebb a mérete, mint az elvárt, ezért nanobaktériumnak titulálták őket, amiket a jelenlegi mikrobiológia nem tekint élőlényeknek. Sok vizsgálat mutatja azt, hogy a bolygó régebben élhetőbb volt, mint ma.