Irány a Mars!

Az ifjú nemzedék még megélheti a Marsra szállás pillanatát. Az amerikai elnök új politikai irányelvet írt alá, miszerint a Holdról indítanak majd Mars-expedíciókat. A vörös bolygóra eddig csak űrszondák jutottak el. Jelenleg két leszállóegység működik a felszínén.

Az Amerikai Egyesült Államok embert küldene a Holdra, az égitestet pedig jövőbeli Mars-küldetések kiindulópontjául használná fel. Az utolsó Hold-misszió 45. évfordulója alkalmából írta alá Donald Trump a megállapodást, amelynek értelmében a NASA újra az emberes űrküldetésekre koncentrál. Az amerikai elnök által aláírt dokumentum nem említ időkeretet a tervek megvalósítására, és a költségekről is hallgat.

Az Egyesült Államok a Hold körüli pályán keringő űrállomást tervez, illetve a Holdfelszínen is kialakítanának egy állomást. Ez a terv felkeltette Japán érdeklődését. A szigetország kijelentette, hogy készek aktívan részt venni az amerikai űrkutatási tervek megvalósításában. Továbbá azt is fontolgatják, hogy japán asztronautát küldjenek a Holdra. A tokiói vezetőség technológiai eszközökkel, távirányítású teherűrhajókkal és a kozmikus sugárzás ellen védő berendezésekkel is hozzájárulna a projekthez.

Jelenleg az űrben keringő és leszálló egységek vizsgálják a vasoxidban gazdag, homok és por takaróval borított vörös bolygót. Idén nyolc ilyen működik, közülők kettő a Mars felszínén.

A Mars
Forrás: futurism.com

Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal, tehát a NASA Viking-programja keretében végeztek először méréseket a Mars felszínén. A Viking, majd a Phoenix űrszondák nem voltak kellő érzékenységű műszerekkel felszerelve, ezért méréseik csak fenntartásokkal fogadhatók el. 2012 óta szintén az amerikai gyártmányú Curiosity keresi a szerves életet a vörös bolygón. A marsjáró az elődeihez képest nagyobb méretű és radioizotópos termoelektromos generátorral üzemel, tehát a radioaktív izotópok természetes bomlásából származó hőt hasznosítja. Az űrszonda 2011. november 26-án indult el. Utazása nyolc és fél hónapig tartott sikeres leszállását pedig hét perc alatt automatikusan oldotta meg. Az űrszonda kémiai és biológiai vizsgálatokat végez, feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes Mars-repülések előkészítése. Az egység Rover terepjárója fúr, talajmintát vesz, helyben elemez, színes panoráma felvételeket készít, folytatja felfedező körútját a számára meghatározott akadályoktól nem mentes pályán, és még szelfizni is tud. Az okos Rover eddig húsz kilométert gurult a nehéz terepen, így küldetése felénél tart. 

A Curiosity futóműve tesztelés alatt
Forrás: wikipedia.hu

A Mars iránti érdeklődés nem ma kezdődött. A vörös bolygó első megfigyelői az egyiptomiak voltak, de a görögök is élen jártak a vizsgálódásban. I.e. 300 körül Arisztotelész megállapította, hogy a Mars távolabb van a Földtől, mint a Hold. A 16. század végén Tycho Brahe dán csillagász volt az, aki a legpontosabban számította ki a bolygó helyzetét a többi csillaghoz képest. Johannes Kepler, aki Brahe asszisztense volt, javarészt a Mars megfigyeléseire alapozva állapította meg a bolygók mozgásának első két törvényét. A 19. században az olasz nyelvből tévesen átvett angol fordítás miatt az a tévhit terjedt el, hogy a Marson „civilizációs csatornák” láthatók, amelyek értelmes lények művei. Ekkor terjedt el a marslakók fogalma.

Egy elképzelt marslakó
Forrás: filmtrailer.hu

A Mars másfélszer távolabb kering a Naptól, mint a Föld. Egy marsi év 687 földi napnak felel meg, egy nap pedig huszonnégy óra, harminckilenc perc és harminchat másodperc. Ez azt jelenti, hogy a marsi bioritmus közel negyven perccel tolódik el a mienktől. Egyenlítői sugara 3996,19 km (a Földdé 6378,14 km), forgástengelyének ferdesége 25,2 fokos és instabil, ami annak tulajdonítható, hogy kicsi holdjai vannak, ellentétben a Földdel, amelynek ferdesége 23,5%-os és a nagyméretű Holdnak köszönhetően stabil. Ez meghatározza a vörös bolygó klímáját: átlaghőmérséklete –54 Celsius-fok (a minimum –173, a maximum +27 Celsius-fok), a gravitáció pedig egyharmada a földinek. A radioaktív sugárzástól semmi sem védi a Marsot, miközben a Földnek van ózonrétege és indukált mágnesessége. A marsi légnyomás a ritka atmoszférával arányos: a víz forráspontja +2 Celsius-fok. Légkörét 95,4%-ban a szén-dioxid alkotja.

Bolygók a Naprendszerben
Forrás: euvonal.hu

A Mars felszíne igen változatos, mivel kráterek, síkságok, vulkánok, és szurdokok is szegélyezik. Északi pólusa mélyföld, a déli pedig felföld, ami a több becsapódott kráternyom miatt idősebbnek, több mint négy milliárd évesnek ismert. Legnagyobb, már kialudt vulkánja az Olympus, amely 27 km-es magasságával emelkedik felfelé, míg az átmérője az alapjánál mintegy 600 km-es területet ölel fel. Ez a legnagyobb ismert hegy a Naprendszerben.  Az árokrendszerek, völgyhálózatok, a pólusok jeges burkai arra engednek következtetni, hogy a múltban több víz volt a bolygón. Néhány évenként globális homokviharok tombolnak, mert nincs elegendő csapadék ahhoz, hogy lemossa a törmeléket. Ilyen körülmények között nehéz az élettel való találkozásban hinni. 

A Mars felszíne
Forrás: kepguru.hu

A legtöbb bizonyíték azt sugallja, hogy a Mars felszínén lévő víz túl sós és savas ahhoz, hogy élet alakuljon ki benne. A mágneses tér hiánya és a rendkívül vékony atmoszféra nagy kihívás az élettel szemben. A Mars geológiailag szinte halott. A vulkanikus tevékenység vége látszólag megállította a vegyi és ásványi anyagok újrahasznosítását a bolygó felszíne és belső területe között. A Marsról származó meteoritban a kutatók primitív egysejtűek nyomait fedezték fel. Azonban ezeknek a feltételezhető baktérium-maradványoknak jóval kisebb a mérete, mint az elvárt, ezért nanobaktériumnak titulálták őket, amiket a jelenlegi mikrobiológia nem tekint élőlényeknek. Sok vizsgálat mutatja azt, hogy a bolygó régebben élhetőbb volt, mint ma.